ÁPRILIS - ... hava

Néphagyományok, jeles napok, időjóslások

Az április igazi tavaszi hónap. Kizöldülnek a fák, alattuk tavaszi virágok nyílnak és színessé teszik a tájat. Újra benépesülnek az erdők, mezők. Az állatok előbújnak téli rejtekhelyükről. A jó idő minket is kicsalogat a szabadba. Szívesen sétálunk a friss tavaszi levegőn és hallgatjuk a madarak énekét. Néha azonban megesik, hogy hirtelen esősre, fagyosra fordul az idő. Ezért is mondják, hogy az április kiszámíthatatlan, szeszélyes, bolondos.

Április 1.

Bolondok napjának nevezik, valójában a bolondozások napja. Ilyenkor az emberek megtréfálják egymást. Akit sikerült beugratni, arra azt mondják, hogy április bolondja, május szamara. A gyerekek is nagyon szeretik ezt a napot. Sok iskolában ilyenkor fordított napot tartanak: a gyerekek tartják meg az órákat, a tanárok pedig beülnek a padokba.

A néphit szerint az e napon végzett munka nem lesz sikeres. Sok helyen nem is vetnek ezen a napon, mert a gazdák attól tartanak, hogy nem lesz bőséges a termés.

Április 2.

Nemzetközi gyermekkönyvnap Andersen, a nagy dán meseíró emlékére, akinek kkor van a születésnapja.

Április 3. Irén napja

Időjósló nap. Ha ezen a napon esik, akkor szűk lesz az esztendő, vagyis rossz termés várható.

Április 11.

1905-ben ezen a napon született nagy költőnk, József Attila. Az iránta való tiszteletből e napon ünnepeljük a költészet napját.

Április 14. Tibor napja

Úgy tartják, hogy Tibor a kakukk és a pacsirta megszólaltatója. Népi megfigyelés szerint, ha rét ezen a napon már zöld, akkor jó termés lesz.

Április 22. A Föld napja

1990 óta a Föld napja. E világnapnak az a célja, hogy felhívja az emberiség figyelmét a Földünk élő és élettelen világát egyre jobban fenyegető veszélyekre.

Április 24. Szent György napja

Sárkányölő Szent György a lovagok, a lovas katonák, a fegyverkovácsok, a vándorlegények, később a cserkészek védőszentje volt. A legenda szerint legyőzte a sárkányt. Szent György győzelme a sárkány felett a jóság, a hit diadalát jelentette a gonosz (az ördög) felett. A naphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét. Ekkor már mindenütt  tavasz  van : zöldül a fű, a fákon és a bokrokon kipattannak a levélrügyek, a mezőn virítanak az első virágok. Az állatokat Szent György napján hajtják ki először a legelőre. Ehhez számos hiedelem és népszokás fűződik. Például a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson hajtották keresztül, hogy termékenyek legyenek, és megtisztuljanak az ártó szellemektől.