Zserbó - Tálcán kínált örökség
A genfi származású cukrászmester, Gerbeaud Emil tudta élvezni az életet: falatban, kortyban, virágban és női bájban egyaránt megtalálta a szépet. Emil 1884-ben érkezett Magyarorszára Kugler Henrik meghívására, hogy átvegye Budapest legrégebbi cukrászdájának iránytását, amely ezt követően az ő nevét viselte. A mester nem érte be csak a süteményekkel: létrehozta Budapest első gépesített csokoládégyárát is. Ő honosította meg hazánkban a macskanyelvet és a a konyakmeggyet is. Amikor először tette tepsibe ezt a csodás süteményt, még nem sejtette, hogy egy legenda sül ki belőle.
Hozzávalók:
A tésztához: 350 g sima liszt, 200 g vaj, 1 dl tej, 10 g élesztő, 50 g porcukor, 1 db tojás, 5 g só
A töltelékhez: 175 g darált dió, 175 g porcukor, 250 g baracklekvár, 250 g csokoládé
Elkészítés:
A meleg tejben az élesztőt egy pici cukorral simára eldolgozzuk, majd gyúródeszkán az összes tésztához szükséges anyaggal együtt összegyúrjuk úgy, hogy közepes keménységű tésztát kapjunk. A tésztát három egyenlő részre elosztjuk, és egy jó félórát konyharuhával letakarva pihentetjük.
A pihentetés után a tésztát tepsinagyságúra kinyújtjuk, és belehelyezzük a tepsi aljába. A baracklekvár felét vékonyan, egyenletesen elkenjük rajta, az összekevert porcukrot és darált diót megfelezzük, és az egyik részét a baracklekváros részre egyenletesen elszórjuk.
A következő tésztát újból kinyújtjuk, és a töltelékes részre helyezzük, majd újból baracklekvár és diós porcukor következik. Legvégül a harmadik tésztát nyújtjuk a tetejére, és villával megszúrkáljuk. 30 percig pihentetjük, majd előmelegített sütőben megsütjük.
A kisült és teljesen kihült zserbó felső részét baracklekvárral vékonyan lekenjük. A csokoládét vízgőz felett kis vajjal megolvasztjuk, majd a sütemény tetejét egyenletesen bekenjük. Ha megkötött, kis szeletekre vágjuk.
