MÁRCIUS - Böjtmás hava

Néphagyományok, időjóslások, jeles napok

Nincs még egy évszak, amit úgy várnának az emberek, mint a tavaszt. Tulajdonképpen az egész természet várakozik rá, hiszen megérkeztével fű, fa virág újraéled. A lágy szellő előcsalja a rügyeket, a leveleket és a virágokat. Kinyílnak a hóvirágok, a fák tövében kéklik az ibolya. A téli álmot alvó vagy pihenő állatok is előbújnak rejtekhelyükről. A madarak dalolnak, építik a fészküket, költöző társaik is hazatérnek a távoli, melegebb tájakról. A szántóföldeken is megkezdődik a munka: elvetik a gabonát.

Március 4. - Kázmér napja

Ezen a napon engedik ki a kaptárból a méheket. Többfelé március 4-ét patkányűző napként tartják számon. Ma már szerencsére nincs jelentősége, de több évtizeddel ezelőtt a patkányok által terjesztett betegség a pestis sok ember halálát okozta.

Március 8. - Nemzetközi nőnap

Ezen a napon a férfiak apró ajándékokkal, főleg virággal kedveskednek az asszonyoknak, lányoknak. Ezzel fejezik ki irántuk a tiszteletüket, megbecsülésüket.

Március 12. - Gergely nap

Nagy Szent Gergely pápának, a diákok védőszentjének ünnepe.

Ezen a napon a diákok házról házra járva adományokat gyűjtöttek tanítójuknak és az iskola javára, s hívogatták a fiútársaikat az iskola diákjai közé. Ezt a régi szokást nevezzük gergelyjárásnak.

Sok helyen ezen a napon kezdték a vetést.

A népi megfigyelések szerint, ha ezen a napon hideg az idő, akkor még várható havazás.

"Gergely napja ritka, ha jó, hideg szeles, gyakran van hó."

"A Gergely napi szél György napig él."

Március 15. - Nemzeti ünnep

Március 15-én az 1848-as forradalomra emlékezünk. Ezen a napon gyűlt össze  a Nemzeti Múzeum kertjében a pesti ifjúság, hogy szabadságot és függetlenséget követeljenek Magyarországnak. Ezen a napon az osztrák cenzúra nélkül kinyomtatták a 12 pontot, a magyar nemzet 12 pontba foglalt kívánságát. Ezért lett ez a nap a magyar sajtó ünnepe is.

Március 18. - Sándor napja

A Sándor név görög-olasz-német eredetű. Jelentése: az embereket óvó, oltalmazó. Az első meleghozó napként tartják számon.

Március 19. - József napja

A József héber eredetű férfinév. Jelentése: Isten gyarapítson, sokasítson. A teremészeti tavasz beköszöntése fűződik e dátumhoz. Ez a második meleghozó nap.

Egyes helyeken úgy tartották, hogy e napon kell elkezdeni a szántást, mert akkor egész évben jó termés várható. Ekkor kezdődik a burgonya ültetése is. A fecskék, a sárszalonkák és a kék csőrű récék visszatérésének napja.

Március 21. - Benedek napja

A Benedek latin eredetű név. Jelentése: áldott. A katolikus vallás védőszentje, a betegek pártfogója. A harmadik meleghozó nap. Ez a nap a csillagászati tavasz beköszöntésének napja. Régi szokás szerint ezen a napon zsírt és fokhagymát szenteltek, amelynek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Ha hideg van ezen a napon, az idős emberek azt mondják, hogy "benedekes" az idő.

"Baktat három vándor,

Benedek, József, Sándor.

Elöl megy Sándor,

Sándor után József,

József után Benedek,

Ők hozzák a meleget"

Március 22. - A víz napja

Ezzel a nappal veszi kezdetét a környezetvédelmi hónap, amely április 22-ig, a Föld napjáig tart. Ez a hónap a környezet megóvására figyelmezteti az embereket. Egyik legfontosabb kincsünk a víz.

Március 25. - Gyümölcsoltó Boldogasszony napja

Katolikus ünnep. Ezen a napon jelent meg az angyal Szűz Máriának, hogy hírül hozza: fia fog születni, akit majd Jézusnak neveznek. Ilyenkor kezdik beoltani, szemezni a gyümölcsfákat.

Ha hideg az idő ezen a napon, akkor az már valóban a tél végét jelzi.

Március 27. - Színházi világnap

Ezen a napon az egész világon ünneplik e szép, ókori művészetet, a színjátszást és az embereknek oly sok örömet szerző művészeket.