A farsang és a busójárás története - farsangi álarcok készítése
A farsang a tél temetése, a tavasz köszöntése. Ez a tél végi ünnep vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a húsvét előtti 40. napig tart.
Maga a szó a vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, ami régen csak a böjt előtti napokat jelölte. Régen ez volt az utolsó alkalom a szórakozásra. Véget ért a téli pihenő időszak. A tavasz beköszöntésével ugyanis elkezdődtek a dolgos hétköznapok.
A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Számos vidéken azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta élere. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó hónapjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák, a nap elgyöngül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, a boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni a gonoszt. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon.
Bálok, mulatságok: A valódi farsang, amikor legtöbbet vigadoztak az emberek, az csak a farsang farkának nevezett három nap: vasárnap, hétfő, kedd. Ilyenkor táncmulatságokat rendeztek. Ezeknek a táncmulatságoknak a célja a párválasztás volt. A lányok bokrétát adtak a kiválasztot fiúknak, akik azt a kalapjukra tűzték. A fiúk azt a leányt vitték először táncba, akitől az első csokrot kapták.
Köszöntők: Farsang utolsó napjaiban házról házra jártak a köszöntők, akik tarisznyákat, kosarakat vittek magukkal. versikékkel, jókivánságokkal köszöntötték a házigazdát, aki ezt adománnyal köszönte meg. Többnyire tojást, húst, kolbászt, szalonnát adtak. Amelyik házban nem kaptak semmit, ott csúfolódó vesikéket, mondókákat mondtak.
A farsangi maszk: Az ünnepkör jellegzetes játéka az álarcos alakoskodás volt. A kifestett jelmezbe öltözött éneklő menetet zenészek kísérték végig az utcákon. Gyakoriak voltak a vidám lakodalmas paródiák, ahol a menyasszony fiú, a vőlegény pedig lány volt.
Odakint még zord és hűvös az idő, de a meleg szobában lehet készülődni az iskolai álarcos mulatságra. A készülődéshez, vagy csak a szabadidő hasznos eltöltéséhez itt van néhány nyomtatható álarc, ami talán meghozza mindenki kedvét egy kis mókázáshoz.
Nyomtatható álarcok:
A róka és a mosómedve álarc:https://tundertanya.blog.hu/2016/01/12/farsangi_alarcok_954
Busójárás
A farsangi időszak utolsó vasárnapján, azaz farsangvasárnap minden évben a busók látványos, zajos felvonulásától hangos Mohács. Sok évezredes termékenységvarázsló, télűző, tavaszköszöntő szertartás nyomai fedezhetők fel benne. A kerepléssel, a kolompolással és a kiáltozással a tél megfélemlítése és messzire kergetése a cél. A régi, pogány hit szerint a bő termést, a háziállatok szaporaságát kívánták előidézni a maskarázással.
A busójárás keletkezése egy régi történethez kapcsolódik.
A monda szerint a Mohácson tanyázó törökök az éhező, szenvedő embereket teljesen kifosztották és elrabolták a gyerekeket. A férfiak, hogy visszaszerezzék gyermekeiket, az éj leple alatt nekivágtak a nagy víznek a Dunának, és a sziget mocsaras nádasaiba bújdostak. Egy öregember tanácsára fából furcsa sisakokat készítettek maguknak. Testüket birkabundával borították. Egy viharos éjszakán aztán mindenki magára öltötte jelmezét, mindenki kezébe vette fegyverét, és az alvó törökökre támadtak. Szóltak a kereplők, rázni kezdték a kolompokat, és megszólaltak a hatalmas kürtök is. Az álmukból felkelő törökök csak a félelmetes arcokat látták. Azt hitték, az ördögök támadtak rájuk. Mindenki fejvesztve futásnak eredt, és így menekült meg Mohács a törököktől.
A busó csörgő és álarc elkészítésének leírása:https://tundertanya.blog.hu/2015/02/11/legyel_te_is_buso
