Tarkabarka hónapok - NOVEMBER

November - Szent András hava

 

01_hullo_falevel.gif

Népszokások, jeles napok, időjóslások

 

November az ősz utolsó hónapja, de időjárása, hangulata már télies. Hidegre fordul az idő, akár hó is hullhat. A költöző madarak már régen elrepülte, s a téli álmot alvó állatok is bhúzódtak rejtekhelyükre a hideg elől. Az emberek egyre több időt töltenek a fűtött szobában, s egyre gyakrabban gondolnak a közelgő karácsonyra.

 ab91e8dbf4d174fd822c7a28889d684b.jpg

 

November 1. Mindenszentek napja

Egyházi ünnep. Ahogyan neve is mutatja azoknak a szenteknek az ünnepe, akiknek nevét nem jelzi külön a naptár, de tudjuk, hogy életükben nagyon sok jót tettek a segítségre szoruló emberekért.

Az időjóslás szerint: Ha mindenszentek napja nedves, úgy lágy telet várhatunk, ha pedig száraz, kemény telünk lesz.

 halottak2.jpg

November 2. Halottak napja

Városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe. Sokan kimennek a temetőbe, hogy szeretteik sírját virággal díszítsék és gyertyát gyújtsanak az elhunytak emlékére. A hiedelem szerint a halottak hazalátogatnak egykori házukba, így sok helyen számukra is terítenek az asztalnál. Ezen a héten tilos bármiféle munkavégzés, nehogy megzavarják vele az elhunytak nyugalmát. A népi babona szerint, aki halottak napján virágot szakít egy sírról, azt magával viszi a halott. Égő gyertyát sem szabad egyik sírról áttenni a másikra, mert a bűn átszállna egyik elhunyt lelkéről a másikra.

 

64199_568514839862384_467355772_n.jpg

 

November 3. A magyar tudomány napja

Annak tiszteletére, hogy 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen e napon ajánlotta fel gróf Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Ebből a pénzből épült fel a mai Magyar Tudományos Akadémia.

 

November 11. Márton nap

Szent Márton püspök ünnepe, akinek nevéhez szép legendák és máig fennmaradt népszokások fűződnek. E szokásokból ma is közismert a Márton-napi lúdpecsenye és borkóstolás.

szent_marton.jpg

 A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben egy római tribunus (elöljáró) fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat.

A nép nem felejtette el Mártont, minden évben halálának évfordulóján, november 11-én emléknapot tartottak a tiszteletére: fáklyás felvonulásokat szerveztek és Márton-tüzeket gyújtottak.A lampionos felvonulásokat csak a XIX. század elején vezették be egyházi rendeletre, hogy a fény, mely a jó cselekedetet jelképezi mindenkihez eljusson.

A népszokás szerint ezen a napon libát kell enni, ugyanis:

"Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."

 

„Szent Mártonnak jeles napján

libacombot eszünk,

liba mellé a tányérra

káposztát is teszünk.”

*

„Novemberben, Márton napján

Liba gágog, ég a kályhán.

Aki libát nem eszik,

Egész évben éhezik.”

 

A rétessütés is nagy jelentőséggel bír ezen a napon, a rétes nyújtása jelképezi Márton oltalmazó köpenyének kinyújtását. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

Régen a liba csontjából következtettek az időjárásra: ha a liba csontja fehér és hosszú, akkor sok hó esik télen, ha viszont barna és rövid, akkor a sok esőtől sáros lesz a tél.

„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha lomhán, kemény tél várható.” 

„Ha Márton napján a lúd a jégen áll, karácsonykor sárban botorkál.”

  

November 19. Erzsébet napja

A római katolikus egyház egyik ismert védőszentje Szent Erzsébet. II. András magyar király lánya volt. A hozzá fűződő legenda szerint már gyermekkorában is nagy együttérzéssel próbálta segíteni a szegényeket Egy téli napon kötényébe frissen sült cipókat rakott, és a palota hátsó lépcsőjén osont le az udvarra, hogy a szerencsétlen éhezőknek adja. A lépcsőn szembetalálkozott az édesapjával, aki megkérdezte, hogy mit rejteget a kötényében. Erzsébet megijedt, hogy a király megtiltja számára a jótékonykodást, ezért azt mondta, hogy rózsákat visz. Ekkor atyja kérésére kinyitotta a kötényét, és abban valóban illatos rózsák voltak Ezért Erzsébetet legtöbbször rózsákkal ábrázolják.

 szent_erzsebetut.jpg

November 20. Füstmentes világnap

Aki dohányzik, nem csak a maga egészségét, hanem másokát is veszélybe sodorja. November 20-án, a füstmentes világnapon arra krik az embereket, hogy hagyják el a dohányzást.

 

November 25. Katalin napja

Szent Katalin a kereszténység IV. századi mártírja. Vastüskés keréken akarták kivégezni, de a kerék egy csoda folytán széttört, s Katalint végül lefejezték. A kerék miatt a fuvarosok, kerékgyártók, bognárok, molnárok és fazekasok patrónusukként tisztelik, november 25-én a névnapját megünneplik.

Szent Katalin Szent Borbálával az eladósorban levő lányoknak a védőszentje. Talán ezért is fúzódik e naphoz a Katalin-ág haázasságjósló hiedelme. Úgy tartják, az e napon vízbe helyezett gyümölcság, ha karácsonyra kizöldül, a lány hamarosan férjhez megy. A hagyományok szerint e nap a lakodalmak őszi időszakának befejező napja.

A mondás szerint:

"Ha Katalin kopog, karácsony locsog." 

 

vagyis, ha ezen a napon hideg van, akkor karácsonykor enyhe lesz az idő.

 

November 30. András napja

Szent András apostol napja, akit az I. században átlósan ácsolt keresztre feszítettek fel.(ezt andráskeresztnek nevezik). 

András napkor, november 30-án kezdődtek a disznóölések. Ahízásra fogott süldők ilyenkorra kigömbölyödta. Az idő pedig elég hideg volt már ahhoz, hogy a hús ne romoljon meg. A gyermekek is nagyon várták ezt az eseményt, mert aznap nem kellett iskolába menniük.

Még alig pitymallott, s már zörgetett a kapun a böllér, azaz a disznóölő koma vagy sógor. A saját disznóját ugyanis senki sem vágta le szívesen. A leszúrt állatot a férfiak szalmával megperzselték, majd tisztára kaparták, mosták a bőrét. Az asszonyok sütötték a vért a reggelihez, tisztították a fokhagymát, mosták a belet töltötték a hurkát, aprították a zsírnak való szalonnát. A böllér bontotta fel a disznót, készítette a kolbászt, sózta a szalonnát. A férfiak segédkeztek neki. A gazda hol itt, hol ott tett-vett, de a legfőbb dolga az volt, hogy szórakoztassa, borral kínálja a többieket.

A nap fénypontjára a disznótorra, nem csak a segítők, hanem a közeli rokonság, a szomszédok, a jó barátok is meghívást kaptak. A hagyományos étrend orjalevessel kezdődött. Töltött vagy toros káposztával, sült hurkával, kolbásszal, pecsenyével folytatódott. A hosszúra nyúlt étkezés hájas pogácsával, rétessel fejeződött be. Vacsora közben vége-hossza nem volt a tréfálkozásnak vidámságnak.

A disznótoros házak ablaka alatt hívatlanul gyakran gyerekek jelentek meg. Ilyen éneket kántáltak:

Eljöttünk mi kántálni-kántálni,

Ablak alatt fát vágni, fát vágni,

Mi is fogtuk fülét-farkát,

Adjanak egy darab hurkát!

Nótázásukért kaptak néhány finom falatot az asztalról.

A lakoma végeztével a vendégek és a háziak még sokáig borozgattak, pipázgattak, beszélgettek, énekeltek, táncoltak. A gyerekeknek sem kellett lefeküdniük, ott téblábolhattak a felnőttek körül. A mulatság végén a vendégek elköszöntek és egy ajtónyitással távoztak. A háziasszony mindenki kosarába tett egy kis kóstolót.

2359e21ded65ebb7aa0167a78d0b2877c200fd3f.jpg

E naphoz sok férjjósló szokás kapcsolódik. A lányok ilyenkor egész nap csak három szem búzát ettek, három csepp vizet ittak. Éjszaka aztán megálmodták, hogy ki lesz a férjük.

„Aki böjtöl András napján,

Völegényt lát éjszakáján.”

Úgy tartották, ha éjszakára egy férfiruhát tesznek a párnájuk alá, meg fogják álmodni a leendő urukat.

A gombócba cédulára írt férfineveket tettek. Gyorsan kikapták azt a gombócot, amelyik először jött fel a forrásban lévő víz színére. Elolvasták a benne lévő cédulára írt nevet. Azt hitték, hogy így fogják hívni a férjüket.

 

 

 01_hullo_falevel.gif