FEBRUÁR - Böjtelő hava

Néphagyományok, jeles napok, időjóslások

Február az év második hónapja a Gergely-naptárban. Nevét Februusról, a megtisztulás római istenéről kapta. Minden negyedik évben február 29 napból áll a megszokott 28 nap helyett, ezért ezt az évet szökőévnek nevezzük. Február a tél záró hónapja. Megesik, hogy a havas-jeges évszak ilyenkor tombolja ki magát. Ilyenkor mégis nagyon vidámak az emberek, hiszen akármilyen hideg is van, már mindenhol temetik a telet: farsangolnak. A hónap végétől már egyre melegebb idő várható. A hónap közepén feltűnnek az első seregélyek, a vége felé megérkeznek a nyári ludak a lassan olvadó vizekhez, és a fagymentes időben előbújjik a hóvirág. Az erdő azonban még télies, nehezen találnak táplálékot az állatok.

 Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony napja

Régi egyházi ünnep, a tűz megáldásának ideje. A katolikus templomokba gyertyát visznek az emberek, hogy azt a pap megszentelje. A szentelt gyertyának, mely Krisztus jelképe, gyógyító és mágikus erőt tulajdonítanak. A szentelt gyertyát a falra akasztják, vagy a ládafiában tartják. Ezt a gyertyát gyújtják meg keresztelőkor, halott búcsúztatásakor, ünnepeken, de a viharban a villámcsapás ellen is égetik.

Több időjárás- és termésjósló hiedelem kötődik e naphoz. A néphit szerint ekkor a medve felébred téli álmából, kijön a barlangjából. Ha meglátja az árnyékát, akkor visszabújik és még legalább negyven napig tart a hideg. Ha zord és havas az idő ezen a napon, azt mondják:

"Gyertyaszentelő hidege, korai tavasz hírnöke."

"Gyertyaszentelőn ha esik a hó, fúj a szél, nem tart sokáig a tél."

Február 3. - Balázs napja

Az egészség, a termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjóslás és nem utolsó sorban a gyermekek balázsjárásának a napja.

Szent Balázs a torokbetegségek gyógyítójaként tisztelt szent. A legenda szerint egy özvegyasszony a fiát, akinek a torkán akadt egy halszálka, Szent Balázs imájával mentette meg a fulladástól. Az asszony hálája jeléül gyertyát adott a püspöknek, aki jólétet és egészséget ígért azoknak, akik gyertyát visznek a templomba. Emlékére alakult ki a Balázs áldás, balázsolás a katolikus templomokban. A papok két kereszbe tett gyertyát tartanak a hívek álla alá, és imádkoznak, hogy elkerüljék őket a torokbetegségek.

Szent Balázs volt a diákok pártfogója is. Ezen a napon az iskoláskorú gyerekek csoportokba verődve házról házra jártak, énekeltek, köszöntőt mondtak. Iskolába hívták a kisebbeket, és adományt gyűjtöttek.

Balázs napján a szőlősgazdák szőlőjük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy szőlőéréskor Szent Balázs zavarja el a madarakat, nehogy kárt tegyenek a termésben.

Időjóslás is fűződik ehhez a naphoz: ha ekkor esik az eső, jég veri el a termést.

Február 6. - Dorottya napja

Igazi időjósló napnak tartották. A régi népi megfigyelések szerint, ha Dorottya napján fagy, akkor Julianna napjára megenyhül az idő.

"Ha Dorottya szorítja, Julianna tágítja"

Február 11. - A betegek világnapja

1993 óta, II. János Pál pápa kezdeményezésére, február 11-e a betegek világnapja. E jeles nap eredete ahhoz a történethez kapcsolódik, mely szerint közel 160 éve ezen a napon Lourdes-ban megjelent a Szűzanya (Jézus édesanyja) egy Bernadett nevű 14 éves francia lánynak és meggyógyította őt.  E nap célja, hogy felhívja az emberek figyelmét beteg társaik segítésére, szenvedéseik enyhítésére.

Február 14. - Bálint napja

Számos helyen az első tavaszi napként tartják számon ezt a napot. A néphit szerint ez a nap a legalkalmasabb a "tyúlültetésre". A kotló alá 17, 19 vagy 21 db tojást tesz a gazdaasszony. Fontos, hogy a tojások száma páratlan legyen, mert így a tyúkanyó könnyen tud megfelelő fészekaljat formálni.

Bálint napján megszólalnak a verebek is, jelzik a tavasz közeledtét. Debrecen környékén úgy tartják, hogy ezen a napon választanak párt maguknak.

A Bálint-napi időjárásból következtettek a várható termésre. Hideg, száraz idő esetén jó termést reméltek. Szívesen ültettek facsemetét e napon, mert a hiedelem szerint hamarabb megerősödött.

Február 16. - Julianna napja

Általában ilyenkor már melegebbre fordul az idő. A népi megfigyelés szerint azonban e napon gyakrabban havazik. A nagykőrösi hiedelem szerint:

"Julianna kitette a dunnáját, és az kiszakadt." vagy "Julianna megrázta a dunnáját."

Február 19. - Zsuzsanna napja

Ezen a napon várták az emberek, hogy megszólaljon a pacsirta, mert az a tavasz közeledtét jelezte. Ha viszont a madár alacsonyan szállt, akkor még tovább tartott a hideg.

Február 24. - Mátyás napja

A néphit szerint, ha Zsuzsanna nem vitte el a havat és a jeget, akkor majd Mátyás elviszi azt. Ezért Jégtörő Mátyásnak is nevezik ezt a napot. A százesztendős kalendárium szerint:

"Mátyás a szűre ujjából ereszti ki a tavaszt."

A népi megfigyelés pedig így szól:

"Ha Mátyás jeget talál, akkor töri, ha nem talál, akkor csinál." 

Egy másik ismert szólás szerint:

Mátyás, Gergely két rossz ember."

Ez arra utal, hogy ezeken a napokon nagyon hideg szokott lenni.

A néphit szerint a hideg idő jó termést, a szeles idő kevés tojást jelez. A halászoknak is nagyon fontos e nap, mivel ekkor kezdődik a csukák ívása.

A farsang története

A farsang a tél temetése, a tavasz köszöntése. Ez a tél végi ünnep vízkereszttől, január 6-tól hamvazószerdáig, a húsvét előtti 40. napig tart. Maga a szó a vaschang bajor-osztrák jövevényszóból származik, ami régen csak a böjt előtti napokat jelölte. Régen ez volt az utolsó alkalom a szórakozásra. Véget ért a téli pihenő időszak. A tavasz beköszöntésével ugyanis elkezdődtek a dolgos hétköznapok. A farsang jellegzetes étele a fánk, amelynek mágikus erőt tulajdonítottak. Számos vidéken azért sütötték, hogy a vihar ne vigye le a háztetőt.

A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta élere. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó hónapjaiban, amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák,  a nap elgyöngül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, a boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni a gonoszt. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon.

Bálok, mulatságok: A valódi farsang, amikor legtöbbet vigadoztak az emberek, az csak a farsang farkának nevezett három nap: vasárnap, hétfő, kedd. Ilyenkor táncmulatságokat rendeztek. Ezeknek a táncmulatságoknak a célja a párválasztás volt. A lányok bokrétát adtak a  kiválasztot fiúknak, akik azt a kalapjukra tűzték. A fiúk azt a leányt vitték először táncba, akitől az első csokrot kapták.

Köszöntők: Farsang utolsó napjaiban házról házra jártak a köszöntők, akik tarisznyákat, kosarakat vittek magukkal. versikékkel, jókivánságokkal köszöntötték a házigazdát, aki ezt adománnyal köszönte meg. Többnyire tojást, húst, kolbászt, szalonnát adtak. Amelyik házban nem kaptak semmit, ott csúfolódó vesikéket, mondókákat mondtak. 

A farsangi maszk: Az ünnepkör jellegzetes játéka az álarcos alakoskodás volt. A kifestett jelmezbe öltözött éneklő menetet zenészek kísérték végig az utcákon. Gyakoriak voltak a vidám lakodalmas paródiák, ahol a menyasszony fiú, a vőlegény pedig lány volt.

Odakint még zord és hűvös az idő, de a meleg szobában lehet készülődni az iskolai álarcos mulatságra. A készülődéshez, vagy csak a szabadidő hasznos eltöltéséhez itt van néhány nyomtatható álarc, ami talán meghozza mindenki kedvét egy kis mókázáshoz

Busójárás, téltemetés

A farsangi időszak utolsó vasárnapján, azaz farsangvasárnap minden évben a busók látványos, zajos felvonulásától hangos Mohács. Sok évezredes termékenységvarázsló, télűző, tavaszköszöntő szertartás nyomai fedezhetők fel benne. A kerepléssel, a kolompolással és a kiáltozással a tél megfélemlítése és messzire kergetése a cél. A régi, pogány hit szerint a bő termést, a háziállatok szaporaságát kívánták előidézni a maskarázással.

 A busójárás keletkezése egy régi történethez kapcsolódik.