Busójárás, téltemetés
A farsangi időszak utolsó vasárnapján, azaz farsangvasárnap minden évben a busók látványos, zajos felvonulásától hangos Mohács. Sok évezredes termékenységvarázsló, télűző, tavaszköszöntő szertartás nyomai fedezhetők fel benne. A kerepléssel, a kolompolással és a kiáltozással a tél megfélemlítése és messzire kergetése a cél. A régi, pogány hit szerint a bő termést, a háziállatok szaporaságát kívánták előidézni a maskarázással.
A busójárás keletkezése egy régi történethez kapcsolódik.
A monda szerint a Mohácson tanyázó törökök az éhező, szenvedő embereket teljesen kifosztották és elrabolták a gyerekeket. A férfiak, hogy visszaszerezzék gyermekeiket, az éj leple alatt nekivágtak a nagy víznek a Dunának, és a sziget mocsaras nádasaiba bújdostak. Egy öregember tanácsára fából furcsa sisakokat készítettek maguknak. Testüket birkabundával borították. Egy viharos éjszakán aztán mindenki magára öltötte jelmezét, mindenki kezébe vette fegyverét, és az alvó törökökre támadtak. Szóltak a kereplők, rázni kezdték a kolompokat, és megszólaltak a hatalmas kürtök is. Az álmukból felkelő törökök csak a félelmetes arcokat látták. Azt hitték, az ördögök támadtak rájuk. Mindenki fejvesztve futásnak eredt, és így menekült meg Mohács a törököktől
