OKTÓBER - Ősz hava

Néphagyományok, jeles napok, időjóslások

Elnevezése a latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc. A rómaiak az októbert a nyolcadik hónapnak nevezték. Az új időszámítás bevezetése óta az október az év tizedik hónapja lett. A nyolcra utaló elnevezést azonban megmaradt. Igazi őszi hónap, szüret ideje. A fákról hullanak a levelek, a hónap végére az utolsó költöző madarak is elrepülnek. Az őszi munkák folytatódnak a kertekben, szántóföldeken.

Október 1. Hedvig napja

A marhabehajtás, vagyis az istállózás kezdete. Az állatok ettől az időtől fogva tavaszig istállóban telelnek, mert kint hűvösebbre fordul az idő. A legelőkön nincs számukra elegendő takarmány, élelem.

Október 4. Ferenc napja

Ferenc napja az őszi búza vetésének kezdete. Ezért ezt a hetet sok helyen búzahétnek is nevezik. Van, ahol már e napon megkezdődi a szüret.

Ekkor tartják az állatok világnapját is, annak emlékére, hogy Assisi Szent Ferenc, az állatok oltalmazója október 4-én halt meg.

Október 6. Nemzeti gyásznap

Az aradi vértanúk napja. E napon emlékezünk az 1848-49-es szabadságharc leverése után kivégzett tizenhárom tábornokra.

Október 15. Teréz napja

A nagy borvidékeken így pl. a Dunántúlon, Baranyában, a Mátraalján, Egerben ezen a napon kezdődik a szüret. Ezt a napot Teréz-szedésnek nevezik. Szent Teréz napja régen dologtiltó nap volt. Az asszonyoknak ezen a napon tilos volt mosni és kenyeret sütni.

Szintén október 15-e a fehér bot napja, amikor a gyengén látó vagy vak emberek segítségére akarják felhívni a világ figyelmét.

Október 16. Gál napja

A halászok e napon vetik ki utoljára a hálóikat. Tavaszig már nem használják azokat.

Gál napja a makk érésének kezdete is. Az erdős vidékeken a gazdák ekkor hajtják ki a disznókat a tölgyesekbe. A tölgyfa termése, a makk ugyanis igen tápláló, és kedven csemegéje a disznóknak.

Október 18. Lukács napja

A gesztenyeszüret ideje. Pécsváradon e napon leányvásárt tartottak. Itt választották ki a legények leendő párjukat, ezért figyelték a lányok járását, viselkedését.

Október 20. Vendel napja

Szent Vendel a magyar néphagyomány szerint a pásztorok, a juhászok és a jószágtartó gazdák védőszentje volt. Tiszteletére több falu határában pásztorruhában, lábánál kutyával és báránnyal ábrázolják.

Október 23.

Az 1956. október 23-i forradalom emlékünnepe. A Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Október 26. Dömötör napja

Hazánk keleti felében Szent Dömötör a pásztorok oltalmazója, ezért Dömötör napja is pásztorünnep. Van, ahol juhászújévnek is nevezték ezt a napot, mert ekkor számoltak el a juhászok a gazdáikkal, és ekkor újították meg vagy szüntették meg a szolgálataikat. Ilyenkor a juhászok birkapaprikást főznek, a juhásznék (a feleségek) rétest és bélest sütnek, amelyet a záró mulatságon fogyasztanak el.

Dömötör igazi időjósló nap is: ha hideg szél fúj ezen a napon, akkor kemény, fagyos lesz a tél.

„Itt van már Dömötör, a tél mostan rátok tör.”

Október 28. Simon és Júdás napja

A néphit ezt a napot tartja a tél kezdetének. A szüretidő vége. Több helyen Simon-Júdás –napi vásárt is tartottak.

„Itt van már a Simon Júdás, fázik már a pőre gatyás.”

Október 31:

Takarékossági világnap, melyen a takarékos életmód fontosságára hívják fel szerte a világon az emberek figyelmét.

A legjobb faültető nap.

„Ha október dörög, akkor jó termést ád a rög.”

Ha ködös az ősz, akkor sok havat várhatsz télre.