JANUÁR - Boldogasszony hava

1. Néphagyományok, jeles napok

Január az év első és egyben a leghidegebb hónapja. A táj talán mégis ilyenkor a legszebb. Csillogó, fehér hó borítja az erdőket, mezőket. A puha hó betakarja a növényeket, így megóvja a megvakat a kemény fagyoktól. Már túljutottunk a téli napfordulón, ami azt jelenti, hogy a nappalok mindig egy kicsivel hosszabbak, és egyre rövidebbek az éjszakák. Lehet kint hideg, tombolhat a tél, de tudjuk, hogy közeledünk az új tavasz felé.

Január 1. - Újév napja

Az év legvidámabb éjszakáját, a szilvesztert követő nap. A Gergely-naptár bevezetése óta e naptól számítjuk az új naptári év kezdetét. Ezen a napon bőséget, jó egészséget, szerencsét kívánnak egymásnak az emberek az új esztendőre. Azt mondják, hogy amit az ember az újév hajnalán álmodik, az beteljesül. Szerencsevarázsló, gonoszűző, termékenységvarázsló ünnepként tartják számon. Számos, étkezéssel kapcsolatos szokás is kialakult az idők során. Például úgy artják, hogy tilos baromfihúst enni, mert a szárnyas elkaparja a szerencsét. A disznóhús és a lencse azoban bőséget hoz az új esztendőben.

Újévi köszöntők

Adjék Isten minden jót, öt-hat tyúkot, jó tojót,

hízott disznót, sok hurkát, tele pincét, kamarát,

sonkát, kolbászt, szalonnát, gond ne bántsa a gazdát.

Adjék Isten szép vetést, rengő-ringó jó termést,

békesség és szeretet töltse el a szívetek:

az új esztendőben.

∗

Bort, búzát barackot,

Kurtafarkú malacot,

Szekerünknek kereket,

Poharunknak feneket:

Had ihassunk eleget.

∗

Adjon Isten füvet fát,

Tele pincét kamarát,

Sok örömet a házban,

Boldogságot a családban.

Január 6. -  Vízkereszt, a háromkirályok napja

A legrégebbi egyházi ünnep: a karácsonyi ünnepkör zárónapja és a farsang kezdete. Általában ilyenkor szedik le a karácsonyfát. Nevét onnan kapta, hogy Jézus e napon keresztelkedett meg a Jordán folyó vizében. A templomokban megszentelik a vizet. A szenteltvíznek gyógyító ereje van  és elűzi  a gonoszt. A hívő emberek ezzel a vízzel szentelik meg a házukat. A gazdaasszony meghinti vele a szoba négy sarkát, hogy a gonosz szellem azt is elkerülje.Megszórják vele az esküvőre induló menyasszonyt és vőlegényt, valamint a haldoklót. Belemártják a vízbe a zsebkendőt, és azzal borogatják a fejfájós embert. A szenteltvíznek tisztító erőt is tulajdonítottak. Megszentelték vele a gyermeket váró asszony fekhelyét, öntöttek belőle az újszülöttek fürdővizébe. Adtak egy kortyot a gyerekeknek is, hogy egészségesek és jók legyenek.

A háromkirályok név a kis Jézus születését köszöntő napkeleti bölcsek - Gáspár, Menyhért, Boldizsár - személyére utal. A napkeleti bölcsekhez kapcsolódó régi a hagyomány a háromkirályjárás. A gyerekek cifra ruhába öltözve, járnak házról házra és a betlehemi királyok nevében jókívánságokat mondanak a gazdának és családjának.

 Január 18. -  Piroska napja

Igazi időjósló nap. Ha ezen a napon fagy, akkor a megfigyelések szerint még negyven napig tart a hideg idő.

"Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy."

Január 20. -  Fábián és Sebestyén napja

 A néphit szerint ezen a napon ébrednek fel a fák téli álmukból. Úgy tartják, ilyenkor vizet szívnak fel a talajból, és megindul bennük az élet.

Január 22. -  Vince napja

Vince napját a hagyomány a szőlőtermesztéssel hozta kapcsolatba. A néphit szerint ezen a napon vesszőt kell metszeni a szőlőtőről, ezt nevezik vincevesszőnek, s vízbe kell tenni. Ha az ág kihajt, akkor jó termés várható őszre.

A Vince-napi időjárásból is jósoltak a jövő évi termésre:

"Hogyha szépen fénylik Vince, megtelik borral a pince" 

Egyes tájakon a kukoricatermés nagyságára is következtettek a jégcsapok hosszúságából: amilyen hosszúak voltak a jégcsapok, olyan hosszúak lesznek a kukoricacsövek.

Január 22. - A magyar kultúra napja

A Himnusz nemzeti imádságunk. A kézirat szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban Szatmárcsekén, e napon fejezte be a Himnusz írását, mely eredetileg A magyar nép zivataros századaiból címet viselte. Erkel Ferencet, a XIX. század egyik híres magyar zeneszerzőjét felháborította, hogy a magyar gyerekek a magyar iskolákban az osztrák császári himnuszt éneklik. Hazatérve, mély megindultságában a harangok zúgására emlékeztető dallamot komponált Kölcsey verséhez. Így született meg a Himnusz, amely 1844. július 2-án csendült fel először. 1949 óta a magar nép hivatalos himnusza.

1992 óta a Himnusz keletkezésének napján, január 22-én ünnepeljük a kultúra napját.

Január 25. - Pál napja

E napon a kemény téli időjárás lassan megfordul, enyhébb lesz. A napot pálfordulónak is nevezik, arra a bibliai történetre emlékezve, mely szerint Saul, aki a keresztényeket és Jézust könyörtelenül üldözte, a Damaszkuszba vezető úton találkozott Krisztussal. A találkozás olyan nagy hatással volt rá, hogy testestül-lelkestül megváltozott, Krisztus üldözőjéből egyik leghívebb követőjévé vált. A megtért Saulból Pál apostol lett. Innen ered a pálfordulás elnevezés, amikor valaki egyik pillanatról a másikra megváltozik.

Ha Pál napján fúj a szél, szűkös szénatermésre lehet számítani. Ha viszont derült az ég hosszan tartó hideg várható. Ha havazik , hamar véget ér a tél.  

2. Időjósló napok, hiedelmek

Január 1. Újév napja

Ha nincs fagy ezen a napon, akkor sajnos még márciusban is hideg lesz.

Aki újév napján születik, abból nagy úr lesz.

Az újévi álom beteljesedik.

A jóslások és köszöntések napja. Ilyenkor kell felköszönteni a rokonainkat, barátainkat, továbbá a gyümölcsfákat, hogy bő termést hozzanak. Ezen a napon csülkös bablevest, töltött káposztát kell enni, de leginkább főtt disznófület.

Január 2. Ábel napja

Ha hideg van megszólalnak az állatok, s még érteni is lehet, amit mondanak.

Január 6. Boldizsár napja

 A vízkereszt-napi napsütés bő termést ígér az új évben, amint ezt a következő versből is megtudhatjátok:

"Ha megfénylik a vízkereszt,

Megcsordítja az ereszt,

Akkor ez évben jól ereszt

A kolbász és a gerezd."

Vízkeresztkor leszedték a karácsonyfát. Egy ága kivételével tűzre vetették. Azt az egy ágat a szentkép mögé tették a gonosz ellen.

Január 18. Piroska napja

Ha a hőmérséklet fagypont alá süllyed ezen a napon, azt mondják az öregek:

"Ha Piroska napján fagy, negyven napig el nem hagy."

Január 21. Ágnes napja

Kivezetik az istállóból a lovat, összeszedik a patájából kihulló trágyadarabokat, azokat a tyúkok fészkébe teszik, hogy sokat tojjanak, majd később elkotoljanak, és jó kotlók legyenek.

Január 22. Vince napja

Ha ezen a napon a keréknyomban víz folyik, akkor jó lesz a bortermés - tartja a mondás.

Január 25. Pál napja

"Pálfordulta, hogyha tiszta, bőven terem majd a puszta."

Tehát, ha Pál napján szép idő van, hosszú lesz még a tél, de jó termés várható. Ha havazik, hamar véget ér a tél. A hiedelem szerint, ha fúj a szél, kevés lesz a szénatermés.

Ha ezen a napon ködös az idő, járvány fog pusztítani abban az esztendőben.