Cukormassza hozzávalói:
1 ek zselatin
6 ek víz
1 ek margarin
2 ek méz
porcukor, amennyit felvesz

Azzal kezdjük, hogy a porcukrot szitáljuk át, minél finomabbra őrölt porcukrot válasszunk. Kb fél kilónyit tegyünk keverőtálba, csináljunk közepére egy lyukat.
A zselatint keverjük el a vízzel, vízgőz fölött melegítsük fel, mikor már jó forró adjuk hozzá a margarint és a mézet, majd kavarjuk mindaddig míg teljesen szétolvad benne. Öntsük a porcukorhoz, majd kanállal kavarjuk bele, adagoljuk közbe bele a porcukrot, mikor már nem tudjuk kanállal kavarni akkor tegyük porcukorral meghintett munkalapra és gyúrjunk bele annyi porcukrot még, hogy ne ragadjon már a munkalapra, sem a kezünkre (nekem 1 kg porcukorból bő 100 gr-i maradt). Csomagoljuk fóliába be, tegyük bele zacskóba, majd hagyjuk, hogy pihenjen egy napot.
Mikor elővettem elég keménynek találtam, ezért gyúrtam még bele margarint, ezt úgy oldottam meg, hogy kezemet bekentem margarinnal vastagon, és úgy gyúrtam át egy kisebb adag masszát, így már jónak találtam.
Bevonásra nekem sokkal jobb volt mint a házilag készített fondantom, a kisvirágok jól formázhatóak vele, szép vékonyra lehet nyújtani.

Ui: ne törekedjünk arra a begyúráskor, hogy egyáltalán ne ragadjon, hagyhatjuk jó lágyra, mostanában már abban az edényeb gyúrom be amibe eredetileg szitálom a porcukort, ez egy tupperes kelesztőtál, nekem ebben sikerül a legobban kidolgozni (próbáltam már zománcos keverőtálba is, kinszevedés volt) , ugyan úgy gyúrom, dagasztom benne mintha kelt tésztát dagasztanék, mikor már kezd gombóc alakot ölteni, akkor abbahagyom a porcukor adagolását, de még gyúrom pár percig, de ekkor még ragad rendesen. Miután pihentettük elég sok margarnit gyúrok bele, az adagját nehéz meghatározni, mert mindig annyit gyúrok be margarinnal amenyit fel akarok használni, érezni lehet hogy mikor jó az állaga, a sok gyúrástól(akár 2-4 perc), és a margarinozástól rugalmasabbá válik.